Férjem hobbi filmes is, így rajta keresztül néha belelátok egy-egy videoklip vagy film elkészülésének kulisszatitkaiba. Most a legutóbbi, legintenzívebb élményt szeretném megosztani. Arra a háttérmunkára fókuszálva, hogy az összegyűlt művészekből hogyan vált a forgatási nap végére egy igazán jól együttműködő csapat.
Az egész úgy kezdődött, hogy egy múltbéli jól sikerült közös munkára hivatkozva felkereste a zenekarvezető a férjemet, hogy lenne-e kedve egy újabb klip elkészítéséhez. Innentől kezdve beindult a gépezet. Megvolt a közös cél, amire fel kell állítani egy stábot, és egyben a feladat is ráadásul elég rövid határidővel.
Férjem, mivel egy nagy adag tehetséggel valóban csak hobbiból, örömből filmezik, így nincs állandó, kialakult gárda körülötte, akiket ilyenkor csak pikk-pakk össze tudna rántani. Az évek és a közös munkák során már megtalálta azokat a hasonló beállítottságú társakat, akikkel szeret és tud is együtt dolgozni. Első körben, tehát feléjük indult a körtelefon, hogy benne lennének-e egy újabb közös munkában. Szerencsére mindenki egyhangúlag és lelkesen rábólintott a felkérésre. Így a csoport egy részének az összeverbuválása néhány nap alatt meg is történt. A forgatás szempontjából őket nevezném a filmes csapat magjának (4 fő), akik már ismerik egymást, van közös múltjuk, tudják egymás erősségét, gyengeségét – nem nulláról kell felépíteni, kiosztani a szerepeket – ez sokban megkönnyíti, lerövidíti a folyamatot.
Nekik kell erősen együttműködni, különösen az előkészítő, ötletelő fázisban a másik évek óta működő csapattal, a zenekarral (a zenekart itt tágabb értelemben gondolom, nem csak a színpadon megjelenő zenészeket értem alatta, hanem az őket támogató, körülvevő menedzsmentet is).
A célja mindkét csapatnak közös: egy ütős klipet készíteni.
Első körben az egyeztetések során kirajzolódik a téma, stílus, hangulat. Ennek legfontosabb lépése, hogy az eddig féltve őrzött új dalt megosztják a zenészek a filmesekkel (természetesen teljes titoktartást kérve – hogy akkor és úgy durranjon és legyen bemutatva, ahogy azt már eltervezték). Tehát lefektetik a közös munka keretekeit. A két csapat erre a munkára egy egységes alkotóközösségé alakult, formálódott, meghatározták az együttműködés feltételeit.
A következő lépés az ötletelés, ki mit szeretne, mi legyen benne, mi ne legyen benne. Első körben még csak nagy vonalakban, aztán egyre kisebb részletekig lebontva, a konkrétumok is kezdenek kirajzolódni. Megtalálják a helyszínt, fixálják a jeleneteket.
A filmes stáb összeállítja az anyagát, a fontosabb kérdésekben egyeztetve a zenekarral, de néhány dologban önállóan, proaktívan dönt és cselekszik, halad a folyamat. A végső döntést természetesen együtt hozzák, minden csapattagot értesítenek mindenről, a zenekar jóváhagyása nélkül nem készül el semmi.
Egy nagyon aktív, jó dinamikájú többnyire telefonon, ill. neten keresztül zajló alkotói folyamat zajlik ilyenkor, amelyben mindenki kiveszi a részét. A folyamat vezetője, inspirálója azonban a két vezető. Mivel úgy tűnik, hogy hamar megtalálták a közös hangot, jól együtt tudnak működni, ez a folyamat valóban energiával teli, és egyre inkább motiváló, előrébb vivő.
A forgatás előtt néhány nappal összeáll a végső forgatókönyv is. Először a filmes stáb tart egy végső egyeztető találkozót, amin részletesen átbeszélik a forgatás napját, illetve, hogy kinek mi lesz a feladata. A forgatás előtt két nappal pedig a zenekarral együtt tartanak egy közös egyeztetést. Itt már csatlakoznak a világításért és a hangért felelős tagok is, hiszen velük is nagyon fontos fixálni, hogy milyen eszközökre lesz szükség, mivel készüljenek, és mi lesz a szerepük a nagy napon. Azaz az együttműködő a projektbe besegítő újabb tagok érkeznek, akiket szintén képbe kell hozni, informálni kell, hogy ők is lássák a „nagy képet” és abban a szerepüket.
És végül elérkezik a forgatás napja, amire közel egy hónapja készül minden beavatott. Ilyenkor a rendező egyértelmű vezetővé növi ki magát. Ez szükséges ahhoz, hogy a megjelent közel 40-50 embert megfelelően tudja irányítani, koordinálni és kordában tartani. Hiszen az ő fejében állt össze a klip, ő tudja, hogy mire van szüksége ahhoz, hogy utána a vágás során egy valóban jó anyagot tudjon összetenni. Neki itt fejben, lélekben, mentálisan nagyon helyt kell állnia, hiszen ami ezen a napon nem történik meg, az már nincs is. Ha kimarad egy felvétel, akkor már hiába jut eszébe, hogy milyen szuper lenne egy közeli arc – az már pótolhatatlan. Ha jobban belegondolunk az üzleti életben egy-egy tárgyalás, szerződéskötés is hasonló, ha akkor ott nem jutott eszünkbe, hogy rákérdezzünk, lefixáljunk valamint, vagy nem mondtuk el az egyik kulcs érvünket, akkor azt már nem vagy csak nehezen tudjuk pótolni.
És persze adódnak, mint ahogy minden projekt során adódhatnak előre nem várt fejlemények. Pl.: a lefixált helyszínen éppen egy építkezést kezdtek meg. Szerencsére sikerült megbeszélni, egyeztetni, hogy azon a napon inkább más területeken folytatódjon a munka, hiszen különben neki se tudtak volna kezdeni a forgatásnak. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne a kétségbeesés, pánikolás ragadja el az embert, hogy most aztán mi lesz, hanem a megoldásra fókuszálva a lehetséges kiutat keresse. Mindig van választási lehetőség, mindig van „b” verzió, csak észre kell venni.
A forgatás összességében jól sikerült, nagyon jó hangulatban zajlott, és minden olyan kép felvételre került, amihez szükség volt a kliphez. Ezt a napot még kb. két hét intenzív és magányosabb munka követte a vágóasztal mellett, de az egyeztetés itt is folyamatos volt a zenekar felé. A felfokozott hangulatú nap tovább erősítette a csapatok közötti bizalmat és figyelmet. Mindenki nagyon várta már a végeredményt, ami úgy valóban olyan lett, mint amit az elején elképzeltek, megálmodtak, sőt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése