2012. január 4., szerda

Játékra márpedig nincs időm, lefoglalnak a mindennapok


A napi rutinban, a teljesítés és célok világában könnyen kizárjuk az életünkből a játékot és a szórakozást. Hivatkozhatunk arra, hogy nincs pénzünk, rossz az idő vagy magánéleti gondunk van, netán munkahelyi problémák nyomasztanak. Valójában bármi is a helyzet, rajtunk múlik, hogy mennyi örömöt és játékot engedünk be a mindennapjainkba. Olyan az élet, amilyenné tesszük. Vannak adott keretek, az igaz, de ezeket a kereteket mi töltjük fel tartalommal.

A Psychologies magazine januári számában van egy hosszabb összeállítás erről a témáról. Dr Stuart Brown, pszichiáter szerint a játék, szórakozás ellentéte nem a munka, hanem a lehangoltság és fásultság. A játékra való képesség – az, hogy teljesen át tudjuk adni magunkat egy számunkra örömteli tevékenységnek különösebb cél nélkül – egyaránt fontos az érzelmi és fizikai jóllétünk szempontjából.

Míg a gyerekekben hatalmas a kíváncsiság és a játékosság, amely egyébként segíti őket abban is, hogy gyorsan tanuljanak, addig nekünk felnőtteknek sokszor nehéz kikerülni a hétköznapi rutinból és hajlamosak vagyunk „egy programot futtatni”, amiben a kötelező vagy annak vélt dolgok szerepelnek elsősorban, pedig a játék öröme energiát, jó kedvet ad és frissen tart. Az átélt pozitív érzések, élmények boldogabbá tesznek. Ha betáblázzuk magunkat, egyszerűen nem marad hely a spontán dolgokra, lankad a kíváncsiságunk, csökken a nyitottságunk és belefásulunk a napi rutinba. Az élet nem lesz más mint kötelező dolgok sora.

Szükségünk van olyan élményre, olyan időtöltésre is, amely egyszerűen csak jókedvre derít és nincs különösebb célunk vele, nem tartozik feltétlen sem a hasznos, sem a szakmai-szellemi fejlődésünket szolgáló kategóriába.

Mit tegyünk, ha szeretnénk több „mókát-kacagást” vinni az életünkbe?

A cikkben azt javasolják, hogy készítsünk egy listát mindazokról a dolgokról, tevékenységekről, amit élveztünk csinálni gyerekként és vessük össze azokkal, amik jelenleg örömöt adnak a számunkra. Próbáljunk becsempészni gyerekként kedvelt tevékenységeket a mindennapjainkba.

Minden nap csináljunk valamit máshogy, próbáljunk ki valami újat, pl. új útvonalon menjünk a munkába, együnk ebédre valami mást, mint amit általában szoktunk, stb. Mozduljunk ki a megszokott kerékvágásból. Ha így teszünk, ha valamit máshogy csinálunk, akkor Ben C Fletcher professzor szerint elkezdünk máshogy gondolkodni és ennek hatására változik az életünk is.

Minél rugalmasabbak vagyunk, minél kevésbé vagyunk a megszokásaink rabjai, annál inkább alkalmazkodunk a különböző helyzetekhez. Ez a rugalmas hozzáállás, alkalmazkodás összefügg a játékra való nyitottsággal is.

Annyi minden rejlik az életben, bátran próbáljunk ki új dolgokat, ébresszük fel magunkban újra a gyermeki kíváncsiságot, és érezzük jól magunkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése