A stresszkezelési tanácsadó - első fejezet

A mai bejegyzéssel egy mini sorozatot indítunk útjára a stresszkezelésről. Úgyhogy figyelem, mert ez most még csak a kezdet...

A stresszkezelés nagy elkötelezettséget igényel, mivel valódi változtatásokat kíván az élet szinte minden területén. A változás gyakran választást is jelent, olyan döntéseket, amelyeket sokszor nem könnyű meghozni. A jó hír, hogy sokszor már azzal, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy van kiút, van lehetőség arra, hogy kilépjünk az ördögi körből csökkenteni tudjuk a nyomást, függetlenül attól, hogy valóban megtesszük-e.

Ha stresszkezelésbe vágunk bele négy fontos területet érdemes átvilágítani:

1. a stresszes helyzetet kiváltó okokhoz való viszonyunkat,
2. saját védelmi stratégiáinkat,
3. a helyzethez való hozzáállásunk, gondolkodásunk megváltoztatását,
4. életvitelünk nyugodtságát.

Akkor tudunk a leghatékonyabban dolgozni, ha egyszerre indítunk átfogó támadást mind a négy fronton.

A mai bejegyzésben az első területet járjuk körül.

A stressz okainak megváltoztatása

A stressz nem olyasmi, amivel mindenképpen meg kell tanulnunk együtt élni. Ha stresszhelyzetekben azonosítani tudjuk a valódi kiváltó okokat, akkor könnyebben találunk rá a megoldásra, eredményesebben kezeljük a helyzetet, így csökken a stressz is. A legtöbb esetben konkrét lépésekkel megszüntethetjük a stresszt kiváltó okokat.

A kiváltó okok azonosítása, megszüntetése

Figyelni kell magunkat, érdemes listázni, naplózni, mert egy idő után kiderül, hogy melyek a tipikus stresszes helyzetek, melyek a stresszoraink és mik a tipikus reakcióink. A tudatosításhoz ez nagyban hozzásegít. Az okok őszinte feltárása nehéz és fájdalmas feladat is lehet, de a továbblépéshez ez az egyetlen lehetőségünk. (pl.: néha nehéz bevallani magunknak is, hogy miért is félünk a saját hangunk hallatásától, hogy miért éljük meg nehezen a konfliktushelyzeteket, stb.)

Ha már megtaláltuk az igazi, valódi okokat, akkor könnyebben tudunk dolgozni velük, könnyebben tudunk tenni ellenük. Ezért érdemes rászánni az időt, energiát, és végigküzdeni magunkat ezen a folyamaton.

Ha elég erős az elszántságunk, akkor tehetjük ezt egyedül is, de biztos, hogy könnyebb és színesebb képet kapunk, ha segítséget kérünk ebben, akár a körülöttünk lévő, számunkra fontos emberektől, akiknek adunk a véleményére, vagy fordulhatunk szakemberekhez is.

Segítség (tárgy, eszköz, módszer vagy ember) igénybevétele

Ha már tudjuk mely helyzetek okoznak nekünk stresszt, akkor érdemes ötletelni azon, hogy melyek azok, amelyeket valamilyen külső segítség bevonásával tudunk csökkenteni vagy akár megszüntetni. (pl.: egyes feladatok delegálása kollégáknak, új szoftver megtanulása, ami gyorsítja a munkavégzést, határidőnapló vezetése akár on-line együtt a kollégákkal vagy a családdal, takarítónő felvétele, stb.)

Életvitel újjászervezése – környezetünk, munkakörülmények átvilágítása, kedvezőbbé tétele

Érdemes megfigyelni az egyes munkafolyamatokat, amelyekről úgy érezzük, hogy túl sok időt visznek el (pl.: nyomatóhoz átmenni a szomszédos irodába, vagy otthonunkban a szennyes ruha – mosógép – teregetés útvonala, stb.). Ha ezeket már felismertük, akkor gondolkozzunk el azon, hogyan lehetne a leghatékonyabban lerövidíteni, esetleg kiiktatni, megoldást találni rájuk (pl.: saját nyomtató kérése, delegálni a nagyobb nyomtatásokat, átgondolni, hogy mindent ki kell-e nyomtatni, vagy a másik példát nézve úgy berendezni, átrendezni a lakást, hogy a legrövidebb utat járja be a levetett ruha, mire újra tiszta és száraz lesz, stb.)

Stresszhelyzetek elkerülése

Figyelem, egyszerűen hangzik, de ez a lépés lehet a legfájdalmasabb. Itt megtalálhatnak minket nagy döntések is (pl.: munkahelyváltás, gyerekvállalás). A kérdés az, hogy mit vagyunk hajlandóak feláldozni annak érdekében, hogy csökkenjen a minket érő stressz hatás. Mi a fontosabb számunkra, zavarnak-e annyira a stressz hatásai, hogy egy-egy nagyobb változást is meg merjünk tenni?

Az elkerülés azonban csak gyors segítség lehet, hosszabb távon a szembenézés hoz eredményt. A stressz legyőzéséhez a mélyebben megbúvó okokat kell semlegesíteni.

A saját stressz-szintünk felmérésére az alábbi linket ajánljuk, ahol a Magyar Hypertonia Egyesület által összeállított stressz-teszt segítségével, néhány perc alatt megtudhatjuk, hogy mennyire vagyunk veszélyeztetett helyzetben, és sok hasznos tanácsot is találhatunk az értékelés után.

IDE KATTINTVA elérhető a teszt! Jó stresszfeldolgozást :)

stresszkezelés női és férfi megközelítése

Belegondolt-e már kedves olvasó, hogy lehet-e különbség nők és férfiak stresszkezelése között? Ha így kérdezem, valószínű, hogy nem lesz a válasz. Viszont ha az a kérdés, hogy bosszankodott-e már azért, hogy a kedves felesége, miért kezdi el harmadszor is mesélni a mumus kollégájával történt konfliktushelyzetét, és miért mondja el már megint, hogy miként vágtak elé a dugóban, és hogy kellett rohannia a gyerekkel az oviba, vagy hogy a férjével miért nem lehet megbeszélni a feszítő, zavaró dolgokat, miért kell mindent harapófogóval kihúzni belőle, stb. Ugye így már ismerősebb a helyzet?

Hogy miért is nincs olyan könnyű helyzetünk a nemek közötti kommunikáció során, azt számos kutatás kimutatta, hogy a stresszkezelés folyamatát a nemek közötti különbségek is befolyásolják, ami alapvetően meghatározza hogyan állunk a stresszhez. Több amerikai egyetem kutatásának eredménye is igazolta, hogy a nők másként élik meg és reagálnak a stresszre, mint a férfiak. Ebben a hormonoknak is döntő szerepük van – azaz biológiailag is másként vagyunk kódolva. A női ösztrogén hormon elnyújtja a kortizol, a stressz hormon kiválasztását, így a nők hosszabb ideig feszültek, nyugtalanok, szomorúak egy stresszes helyzet után, nekik szükségük van újra átbeszélni, kibeszélni magukból a feszültséget. A férfiak esetében viszont csak a feszült szituációban történik kortizol kiválasztás, így ők hamar túl tudják tenni magukat egy-egy ilyen helyzeten. Amíg férfiak jellemző stressz reakciója az „üss vagy fuss”, addig a nőké a „nyugalom, összetartás”.

Az oregoni egyetem munkatársai kimutatták, hogy stresszhelyzetben a nők keresik egymás társaságát, a férfiak viszont inkább egyedül elvonulnak. Ennek magyarázata, hogy amikor együtt van több nő, több oxitocin termelődik, ami nyugtató hatású. Férfiaknál ez nem tud érvényesülni, mert a férfi nemi hormon csökkenti az oxitocinnak ezen hatását (hiszen adott feszült helyzetben nekik harcolniuk kell nem megnyugodni).

Ezt a biológiai működésünket érdemes szem előtt tartani, főként ha ellenkező nemű emberek kerülnek stresszhelyzetbe. Míg a nők úgy tudják jól feldolgozni, ha többször beszélnek feszültségükről, ezzel kisütik magukból azt, addig a férfiak jobban szeretnek magukban dolgozni ezzel. Számukra éppen az lehet a stresszforrás, ha mindig újra és újra át kell beszélni egy adott problémát. A különböző nemű felek kölcsönös megértése és egymásra figyelése, tiszteletben tartása sokat segíthet a stresszoldásban is.

Ugyanezt az eredményt támassza alá az University of California kutatóinak véleménye, mely szerint a férfiak „harcolj, vagy menekülj” a nők „gondoskodj és barátkozz” magatartásmintával válaszolnak a stresszre. A nők ezért hajlamosabbak segítséget, támaszt kérni barátaik, családjaik körében.

Azt is vizsgálták, hogyan viselkednek a gyerekeikkel az anyák, illetve az apák egy nehéz munkanap után otthon. A tipikus apa a munkahelyi gondok után otthon békére és nyugalomra vágyik, arra, hogy egy kicsit hagyják békén. Különösen erős stressz esetén hajlamos rá, hogy élesen reagáljon és összevesszen a feleségével vagy a gyerekeivel. A tipikus anya viszont hajlamosabb arra, hogy a munkahelyi problémákból eredő feszültséget a gyerekekkel való foglalkozás révén oldja fel magában.

Kedves apukák, anyukák, férjek és feleségek, férfiak és nők – a fentiek tudatában tartsuk tiszteletben a másik nem stresszlevezető,- kezelő technikáját, és próbáljunk kellő empátiával, megértéssel fordulni a másikhoz. Megéri!

Akinek pedig van a fentiekkel kapcsolatos olyan története, amit szívesen megosztana velünk, várjuk szeretettel!

Coaching Team a Coaching Héten

A mai bejegyzés egy kicsit rendhagyó lesz. Most van a Coaching Hete világszerte. A héten számtalan coachinggal kapcsolatos rendezvény, megmozdulás, megjelenés, riport, stb. történik zajlik szerte a nagyvilágban és természetesen kis hazánkban is.
A Coaching Team tagjai is aktívan jelen vannak és ezen a héten különösen azon dolgoznak, hogy minél szélesebb körben meg tudjuk ismertetni, hogy mi is az a coaching valójában illetve népszerűsíteni, terjeszteni tudjuk tovább.
Ott voltunk a 2011-ben készült nemzetközi coach felmérés hétfő reggeli prezentációján, ahol számos érdekes adatot megtudhattunk nemzetközi tendenciákról, illetve a hazai trendekről. Ahogy a képen is látható az ICF Magyar Tagozatának idei elnöksége között Bite Barbara is megjelenik, mint az idei titkári pozíció betöltője. (Mivel eddig ezen a fórumon még nem tudósítottunk ezen örömteli eseményről, ezennel is szívből gratulálunk neki!)
Kedden az éves Coach Konferencián szintén képviselte magát a Coaching Team.
Mai napon, szerdán a Jazzy rádióban este 19-20 óra között a dr. Jazzy műsor keretében egy beszélgetés lesz hallható Lerf Andreával fiatal vezetőkről, stresszkezelésről, motivációról és egyéb mindennapjainkat érintő témákról. A beszélgetés a Jazzy Rádió on-line oldalán is követhető lesz, illetve igyekszünk minél hamarabb kitenni a weboldalunkra is.
És még nincs vége a hétnek...
Folytatás következik!

Nem muszáj stresszben leélni az életet

 Végre elkészült a nagy prezi, és még a határidőt is sikerült betartani, ráadásul a jövő évi számok egészen jó tendenciát mutatnak – milyen kellemes ez az érzés, amikor hosszú napok/hetek erőltetett munkájával sikerül végső pontot tenni a jövő évi budget prezentációra, ami érzéseink szerint még jól is sikerült. Ilyenkor olyan jól esik hátradőlni és élvezni a pillanatot. Igen ám, de ezt az idilli hangulatot percek alatt tudja megsemmisíteni az a hír, hogy változtak a főbb számok, holnapra kalkuláld át az egészet, az pedig csak fokozza a helyzetet, hogy már este 7 óra van, rég nem kéne bent lenni az irodában, hiszen a rég nem látott barátok szerveztek közös vacsorát. 

Ha a fenti szituáció ismerős, netán olvasva még a gyomrod is görcsbe rándult, akkor nem is kell tovább magyaráznom a munkahelyi stresszt létét, mibenlétét. Arra viszont mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, hogy lehet, sőt megítélésem szerint kell is vele foglalkozni. Nem muszáj stresszben leélni az életet, lehet kezelni, meg lehet tanulni csökkenteni, mégpedig úgy, hogy elsősorban magunkat figyeljük, fejlesszük. Számos stresszkezelési technika, módszer, tréning áll rendelkezésünkre.

Többek között coaching folyamatnak is lehet ez a célja – bár ritka az, hogy tisztán ezt határozzák meg az ügyfelek fő célként, az viszont már annál gyakoribb, hogy sokszor belefutunk, előkerül a közös munka során. Minden ember mást él meg stresszként, máshol van a határ a még pozitív irányban inspiráló és a már negatívan lefojtó feszültségnek. Vannak olyan eszközök, amelyek sokak számára működhetnek, de hogy az adott egyed számára mi a megfelelő, azt már testreszabottan, vele együtt lehet hatékonyan megtalálni, begyakorolni és használatára buzdítani, beépíteni a mindennapjaiba. 

Miért fontos számomra ez a téma?

Mert én nagyon stresszes típusú ember vagyok. A saját bőrömön tapasztaltam, hogy mennyit jelent, ha át tudom kattintani a gondolataimat, és a szokásos, vészcsengős reakcióözön helyett, amely forgatókönyvében már benne van, hogy nem jöhetek ki jól, győztesen, úgy ahogy én elterveztem. Önismerettel, odafigyeléssel, gyakorlással úgy érzem, hogy jelentősen sikerült csökkentenem a stresszként megélt helyzetek számát, és főként a jelentkező stressz erősségét. A nekem bevált eszközökből osztanék meg párat az alábbiakban – mindenkinek sok szeretettel ajánlom kipróbálásra.

Néhány eszköz:

Elég sokszor egy jó kérdés például, hogy mit is veszíthetek, mitől félek és miért is? Mi a legrosszabb, ami történhet – és ez igazán fontos-e számomra? És mi a legjobb és miért is ne lehetne megkérdőjelezni dolgokat és milyen jogaink kötelezettségeink vannak és ezzel mennyire élek ill. nem élek.

Pozitív gondolkodásnagyon sokat segíthet, ha egy fontos prezentáció előtt pl. egy olyan múltbeli hasonló helyzetet idézünk fel, ami jól sikerült, amikor úgy éreztük, hogy igen, ezt tényleg jól csináltuk és megpróbáljuk minél színesebben, minél több tényezőt felidézve újra átélni azt a helyzetet. Már ebből a kis vizualizációs gyakorlatból rengeteg energiát meríthetünk az előttünk álló nagy eseményhez.

Ha indokolatlan negatív gondolatok uralkodnak el rajtunk (pl.: biztos azért néz rám ilyen furcsán, mert csúnyának talál, biztos valamilyen hibám miatt akar velem beszélni, stb.) akkor próbáljunk nagy levegőt venni, megállítani, blokkolni egyre aktívabban beinduló gondolatáradatunkat és tegyük fel a kérdést, hogy ez valóban így van, vagy mi képzeljük ezt. Miért is találna csúnyának az az ismeretlen ember, és ha még annak is talál, számít ez, fontos ez, indokolt-e, tudok ellene valamit tenni és akarok-e egyáltalán valamit tenni?

Ember és viselkedés szétválasztása nekem sokat adott. Ezt a technikát tovább tudtam adni másoknak is és ők is arról számoltak be, hogy tényleg már csupán ez a kis egyszerű módszer sokszor segít (pl.: kisfiam nevelésénél is odafigyelek, hogy ne azt mondjam, hogy buta vagy, hanem azt, hogy amit csinálsz, az butaság)

Abban biztos vagyok, hogy napjainkban szinte nincs olyan terület, szakma, ahol a stressz ne jelentkezne és nehezítené meg az ott dolgozók életét. De csak a kialakult helyzet, ami adott, az hogy hogyan viszonyulunk hozzá, az tőlünk függ!