„Karriert szántál nekem, ívelőt….

…Hírt. Pénzt. Sikert. Csillogó életet. Híres verseket és regényeket.” – írja Szabó Magda. De vajon mi ténylegesen a karrier? Többféle definíciót találtam az interneten: - „az életpályán való érvényesülés, előmenetel a munka világában egy szervezeten belül…” - „egy embernek a munkában eltöltött ideje, fejlődése, szerencsés esetben önmegvalósítása, képességeinek, maximális kifejlesztése, kiteljesítése”

- „a munka világában betöltött szerepek társadalmilag elismert mintáinak a sorozata, általában növekvő presztízzsel, felelősséggel és anyagi elismeréssel”
 - „egy személy élete során szerzett munkatapasztalatok és tevékenységek sora”
Továbbá sokaknak karrier az , ha hírnévre teszünk szert, vagy ha egy multinacionális vállalatnál eljutunk felső vezetői pozícióba.
Véleményem szerint, ezek az állítások csak abban az esetben nevezhetőek karriernek, ha

• az illetőnek ez a célja ezzel eléri álmait 
• ebben tudja megvalósítani önmagát, tud kiteljesedni 
• ugyanakkor a „szintjének”megfelelő kihívásokkal is találkozik.

 Mi kell tehát a karrier építéséhez?

Ha csak sok pénzt akarunk keresni az kevés az “építkezéshez”. Fontos, hogy legyen egy magasztosabb „akarás”. Ehhez pedig elengedhetetlen tényezők az önismeret és  céljaink megvalósításának vágya. Tisztában kell lennünk azzal (önismeret, cél feltérképezése), hogy

• Mit szeretnénk elérni az életben?
• Hogyan szeretnénk élni?
• Mire van szükségünk a boldogsághoz?
• Mi érdekel bennünket (annyira, hogy még fizetni is képesek lennénk, csak, hogy végezhessük ezt a tevékenységet)?
• Mik az erősségeink, képességeink?

Ha a fenti kérdésekre megvannak a válaszok, akkor kezdhetjük el megvizsgálni a cél megvalósításának körülményeit:.

• Milyen végzettségünk, tapasztalatunk van ezen a téren?
• Miben kell még fejlődnünk, hogy elérjük a célunkat?
• Ehhez milyen hátterünk van, ami segíthet: anyagi vagy szellemi?
• Mennyi időt tudunk szánni a fejlődésre?
• Hol tudjuk tovább képezni magunkat?

Ha ezekre a kérdésekre is megvannak a válaszok, a következő lépés a cselekvés és akitartás, hogy megvalósítsuk kitűzött céljainkat.

A karrier fogalma, tehát nem általánosítható, hanem egyéni, személyre szabott. De legfőbb lényege, hogy örömmel töltsön el a kitűzött cél elérése és elvárásainknak megfelelően ki tudjunk teljesedni az adott tevékenységben.

Helyes rangsorolás

Most egy rendhagyó blogbejegyzést szeretnék megosztani az olvasókkal. Azért is rendhagyó, mert nem saját forrásból, hanem Rómából egy Bernadette nevű nővér leveléből származik, de annyira megérintett, hogy úgy éreztem, hogy ez így a maga valóságában ide kívánkozik. Ajánlom mindenkinek átgondolásra - szerintem nagy igazság van benne!

"A valamikori diákok – akik a diplomaszerzés után munkájukban nagy karriert futottak be – összejöttek, hogy meglátogassák régi egyetemi tanárukat.

A beszélgetés hamar panaszkodásba csapott át a stresszes élet és munka kapcsán. A tanár, kávét ajánlva fel vendégeinek, kiment a konyhába s egy nagy kannányi kávéval és többféle csészével tért vissza. Volt közöttük porcelán, műanyag, üveg, pár sima, néhány közülük drága és ritkaság volt, s szólt, hogy mindenki szolgálja ki magát.

Amikor minden diák kezében volt már egy csésze kávé az egykori tanár így szólt: Megfigyeltétek, hogy minden szép és drága csésze elkelt hátrahagyva az olcsó, műanyag csészéket? Habár mindenkinek az a természetes, hogy mindenből a legjobbat kívánjátok magatoknak, ez a problémáitok és a stresszetek forrása is. Amit valójában mindenki akart, az a kávé volt és nem a csésze, de tudatosan a jobb csészékre vadásztatok, s egymás csészéit figyeltétek. Feltételezzük, hogy az Élet a kávé, s a munkahelyek, a pénz, és a társadalmi pozíció a csészék. Ezek csak eszközök az Élethez, de az élet minőségét nem változtatják meg. Néha azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a benne lévő kávét.

“A boldogság titkát nem akkor lehet megtalálni ha többre törsz, hanem

hogyha kifejleszted a képességet, hogy élvezd a kevesebbet.” (Dan Millman: A békés harcos útja)"